-Az észak-koreai politikai propaganda által feltüzelt ellentétek újabb áldozatokat szedtek, ezúttal Párizs környékéről. Tízezrek kértek menedékjogot az abydosi kormánytól és elismert személyeitől, vagyis többek között tőlem - mosoly - Tisztelettel megkérek mindenkit, aki érez magában elég kurázsit, jelentkezzen munkaszolgálatosnak a hetes terminálnál lévő toborzóirodáink egyikében! - fejezte be dicsőségteljes mondanivalóját Dr. Gilion százados óriási tapsvihar és elismerő tekintetek közepette, majd meghajolt s távozott.
-Én részemről szeretnék részt venni a Doktor úr által vezetett egyik csapatban - törte meg a Gilion távozása után beálló csendet James. Nektek mi a véleményetek?
-Szerintem is nagyszerű dolog, hogy Gilion kiáll az észak-koreai menekültekért. Még nem láttam ilyen nagyszerű politikust - áradozott Judy.
-Mér', láttál már politikust? - élcelődött Stan, s a saját poénja hatása keltette röhögés közepette meglökte az erőhatásra felkészületlen Judy-t, aki ennek fejleményeképpen leesett székéről, s szitkozódva sorolta Stan felmenőit, aki ezen csak még jobban nevetett. A kellemetlen helyzetet Anita oldotta meg: egyik kezével visszasegítette barátnőjét a székre, másik kezével pedig ütéssel fenyegette Stant. Ez, és néhány szúrós tekintet Stanra vetése arra sarkallta a férfiút, hogy meghúzza magát. Ezután Anita elismerően nézte a maga teremtette rendet. Mivel észrevette, hogy mondania kellene valamit, hirtelen ez jutott eszébe.
-Igen, én is szeretnék segíteni. Stan? - nézett kérdően a még mindig a fenyegetés hatása alatt álló fiúra.
-Hogyne, persze, énis. Igen! - dadogta határozatlanul a nem éppen önzetlenségéről híres Stan. Jelentkezzünk hát!
   A következő napon valamennyien a megbeszéltek szerint találkoztak a hetes terminálnál. A kis csapat meglepetésére csak alig néhányan jelentkeztek, valamint örömmel töltötte el őket, hogy a verbuválódó alakulatot maga Gilion százados vezeti. Egyesek, mint például Stan régóta áhított politikai pályája megalapozását vélte felfedezni, mások, mint például Anita -habár szerette a Doktor urat -, kételkedett benne, hogy valóban olyan jó, mint amilyennek beállítja magát. Jelentkeztek, majd Gilion tanácsát követve mindenki befáradt az abydosi díszterembe, ahol a Doktor úr kávéval és különböző speciális ételekkel halmozta el őket. Leültek az asztalhoz mind a tizenegyen.
-Üdvözöllek titeket az asztalnál! - kezdte Gilion, s beszéde közben ügyelt arra, hogy mindenkivel tartsa a szemkontaktust. - Gilion Uhrinowitz vagyok, Abydos város vezetője, valamint én felelek a város és a Föld közötti kapcsolatok menedzseléséért is. Örülök, hogy ennyien eljöttek! Én fogom vezetni a csapatot, segédem pedig de l'Enchie lesz, a PUNeL rövidítést viselő nemzeti-liberális párt elnökasszonya, az idei választások győztese.
-Köszöntelek titeket! - üdvözölte a jelenlévőket Enchie.
Az asztalnál mindenki bemutatkozott, majd a rögtönzött csapatépítő tevékenységeket követően, mely során különböző mókás játékokat is játszhattak a résztvevők, neki is kezdtek a helyzet felméréséhez. Előtte azonban Judy javaslatára választottak maguknak egy csapatnevet: Fiatal sasok.
   Állítólag huszonnégyezer-háromszázkilencvenegy francia származású roma folyamodott menekültjogi státushoz, azonban Abydoson csak húszezer embernek volt elegendő munka és hely. Érdekes módon a megkérdezett menekültek akkor is vállalták volna az ideutat, ha munka helyett állami segélyen kellene élniük - vázolta a helyzetet Gilion, melyre Enchie szemei rögtön kikerekedtek s kifejezte nemtetszését.
-Aki nem dolgozik, ne is egyék! Az én adódollárjaimból biztosan nem fogok etetni egy menekültet sem, az hétszentség! - fejezte ki véleményét Enchie szavakban is, melyet általános helyeselés követett.
-Ezek vagy nem fognak dolgozni, vagy elveszik a munkát! - szította tovább az indulatokat Stan, aki örült, hogy végre a figyelem középpontjába került. Gilion szavazást rendelt el, melyen egyhangúlag az az eredmény született, hogy csak olyan menekültek érkezhetnek, akik hajlandóak dolgozni is s nem kívánnak a város pénzén élni. Azt is elfogadták a liberális Enchie javaslatára, hogy akinek megszűnik a munkaviszonya, azt deportálják. A Fiatal sasok javaslatára a város határában hatalmas fürdőhelyiségek építését rendelte el, állítólag azzal a céllal, hogy a munkából esetlegesen kieső romákat ott helyezik el ideiglenesen, s hogy a téli hónapokban se fázzanak, óriási kemencéket is építettek. Judy szemében boldog könnyek csillogtak. Végre érezhette, hogy tesz valamit egy magasabb cél érdekében, boldogságot okozva más embereknek. Enchie, Gilion és Anita adtak egymásnak egy ötöst, s bajuszuk alatt sunyin mosolyogtak. Mintha valamit titkoltak volna. Stan javaslatára a német újraegyesítés ünnepe előtt tisztelegve az addig csak "tábornak" hívott épületkomplexumot Birkenow-nak nevezték el. E név hallatán a választást csúnyán elbukó A. Wolf Hilter is felemelte a fejét, s már szőtte is hatalomrakerülésének terveit. Anita is végre úgy érezhette, hogy a Doktor úr is megéri a pénzét, s habár kicsit beképzelt és néha komolytalan, megérdemli szeretetét. Legalábbis a Doktor úr, aki titokban nagyon sok időt fordított annak tanulmányozásával, hogy ki mennyire szereti a csapatban, így gondolta.
   A menekültek érkezése előtt egy nappal Hilter egy be nem jelentett demonstrációt tartott a "Melegek napja" néven ismert rendezvénysorozat ellen tiltakozva. Ezen tettéért a bíróság hat év letöltendő börtönbüntetésre ítélte. Az ítéletet kiszabó bírónő egyébként Enchie legjobb barátnője volt, de a tényállás szerint -melyet egyébként maga Enchie állapított meg- nem történt befolyásolás részéről. Így biztosítva lett az ünnepség s Hiltert is sikerült végre börtönbe juttatni. Azt beszélik, hogy Hilter a börtönben kiélte szobafestő hajlamait, s piros-fehér-feketére festette a falakat, itt-ott elszórtan sasszerű képződmények is látszottak. Hamarosan kényszergyógykezelésre küldték, mert valami birodalom feltámadását, sorszámban a negyediket, s milliók halálát vizionálta, ami valljuk be, jogállamban őrültségnek hangzik. Beszélt még valami érdekes dologról, állítólag Holy Cactus-ról, bár ezt hivatalos források nem erősítették meg.
   A menekültek másnapi megérkezésének nem sokan örültek, mindenki féltette a munkahelyét és vagyontárgyainak biztonságát. Ám haszon is volt benne: a házak ajtaira felszerelhető rácsozat fellendítette az acélipart. De a félelmek beigazolódni látszotak. A romák elhelyezését követőnéhány hét múlva fény derült nemdolgozom természetükre, s addig fajultak a dolgok, hogy demonstráció szervezésébe kezdtek, melynek jogát a Fiatal sasok elvitatták, a közlekedésben keletkező zavarra, valamint a közintézményekre jelentett veszélyre hivatkozva. Az erőszakszervezeteket is be kellett vetni, akik régi raktárakban talált 'önnygáz feliratú, ismeretlen hatású lőfegyvereket vetették be. Az 'önnygáz hatására az érintettek 'önnyezőrohamban törtek ki, a rendőrök nem kis örömére. Páran kamerás mobiljukra rögzítették az eseményeket, s a felvételeket felajánlották a youtube-nak. Másnapra már azon versenyeztek, kinek a videóját nézték meg többen, s a nyertesre még fogadni is lehetett. Enchie és Anita nyomást gyakorolt Gilionra, hogy a további rendbontásokat elkerülve hajtsák végre a Megoldás nevű pogromot, vagyis programot, s azonnali hatállyal rendeltessék el a romák Birkenow-ba szállítása, s megtisztítása. Gilion először kicsit habozott, s szupertitkos megbeszéléseken végülis arra jutottak, hogy sokkal kevesebb pénzükbe kerülne a Megoldás, ha nem az Abydoson, hanem a Földön kerülne sor rá. Ehhez azonban csak elég lenne venni párezer jegyet venni a csillagkapura, s kiadni őket az észak-koreai kormány Frank protektorátusának. Ha ügyesen csinálják, még azt is el lehet érni, hogy jegyüket az északi kormány finanszírozza, habár ekkor fennáll a veszély, hogy az elértéktelenedett észak-koreai wonnal fizetnének, melynek átváltási aránya az utóbbi években meghuszonegyegészháromtizedmilliószorozódott. Végülis sikerült nullszaldósan kijönni, s a kétes kimenetelű tárgyalásokat, a Fiatal sasok mozgalmat, valamint Birkenow eredeti rendeltetését sikerült egymillió évezredre titkosítani. A komplexummal kapcsolatban pedig elérték, hogy turisztikai célra hasznosítsák, így növelve a város bevételét. Gilion pedig úgy értékelte a dolgot titokban, hogy a kis csapat tagjainak szeretetét elnyerte, s még Anitának is sikerült megmutatni, mire képes.

The Abydos Times Journal - A CSKP, második rész

Mindenki riadtan siet a vész helyszínére, s meghökkenve tapasztalják, hogy Oh-kneel ezredest átszúrta egy, a gömbből időközben kitüremkedett hosszú fémcső. Összesen négy darab fémcső alakult ki, s arra jöttek rá, hogy ha széjjellövik, akkor biztosan ki tudják szabadítani az ezredest. Természetesen nem így történt, hanem úgy néz ki a dolog, hogy az energia hatására a gömb csak mégjobban elkezdett UV-kéken izzani s mégjobban behatolt az ezredes húsába. Az ezredes szúrós pillantásokat vetett az energiafegyverét használgató Fekára, ám ő láthatólag élvezte a dolgot. A helyzetet a csodálatos Samantha Kráter oldotta meg.
-Feka - kezdett bele mondandójába a nő-, az energiafegyver plutónium molekuláinak bomlása során keletkező csillagközi anyag, melyet más néven egyébként difluorid-penta-karbohidroxid-szulfid néven is ismerünk, húrrészecskék kozmikus áramlását indukálja a gömbegységben, amely -Oh-kneel, akit rettentően idegesített a tudományos beszéd, már félholtra nézte volna Samanthát, ha szúrós szemével valóban szúrni tudott volna- ultraibolya sugárzást transzferel az ezredes élő szöveteiben, melynek hatására a véragygát olyan hormonokat bocsát ki, melyek a az UV-kék színért felelősek -nagy levegőt vett, majd még azért hozzátette- Ja, igen, egyébként a gömtestet érő energianyalábok az ezredesben is fájdalmat keltenek, így javaslom a művelet leállítását. - fejezte be mondandóját, amiért az ezredes hálából szerelmes pillantást vetett az éppen helyszínre érkező Hammond tábornokra. Biztosan összekeverte Samanthával... Danielle, aki Samantha beszámolójának szem- és fültanúja volt, erkölcsi aggályokat támasztott. Szerinte az energiafegyverrel történő lövöldözés célját szolgáló művelet leállításához a központ működési szabályzatának második része, a közvetlenül az Általános rendelkezések címet viselő fejezet után következő Engedélyek kiadása részben található, negyedik paragrafus, harmadik bekezdésének értelmében, az Alkotmánybíróság és a Nemzetvédelmi Hivatal által kiadott állásfoglalások és irányelvek alapokmányaiban is foglalt, a cselekvés szabadságát előirányzó valamint azt védelmező nemzetközi nyilatkozatoknak megfelelően, T'ealc alias Feka névre hallgató állampolgár, kit megillet az abydosi kormány védelme és a jogegyenlőség, s mint ilyen, joga van energiafegyverét lövés leadásának céljából, rendeltetésszerűen használni, s a rendeltetésszerű lövőfolyamat befejezésére irányuló, Samantha által felvázolt, írásban nem rögzített, nemzetközi vizsgálóbizottság által gyűjtött bizonyítékok által alá nem támasztott, a hatályban lévő jog értelmében aggályosnak találtatik, s a folyamat leállításának alapvető feltétele a harmadik fejezet értelmében, mely a bázis területén történő alkotmányos jogok korlátozásáról illetve ideiglenes felfüggesztéséről szól, csak egy aggálytalan szakértői elemzés birtokában válik lehetségessé.
-... - körülbelül ez volt mindenki véleménye az elhangzotakkal kapcsolatban. Szerencsére Hammond tábornoknak volt annyi lélekjelenléte, hogy T'ealc aggályos (azaz nem teljesen abydosi) állampolgárságára hivatkozva rá nézve érvénytelennek nevezete a fent említett szarságokat, és leállította a Fekát. Ennek hatására a gömb elengedte Oh-kneel ezredest, s kiderült, hogy csak haza akar menni szülőbolgyójára, ahol a többi gömbszerű életformával együtt családot alapíthat és gyermekeket nemzhet.
Ezzel az Abydos Journal e heti tudósítása véget is ér, remélem, sikerült hiteles képet adni a bázis egy átlagos napjáról.

Agatha Krisztina, Abydos Times Journal, Abydos

The Abydos Times Journal - A CSKP, első rész

június 14.
Két részből álló cikksorozatunkban igyekszünk bemutatni a Selyem Mountains mélyén elhelyezkedő csillagkapuközpont egy átlagos napját, melyben a CSK-1 csapatnak leszünk a kísérői, s ha szerencsénk van, még a csillagkapun is át tudunk menni egy ismeretlen világba, és ami a lgejobb benne, hogy csapatunk kedvezményes jeggyel utazhat!
Hogy odaérjünk, elhagyatott autóúton utazunk körülbelül egy órát, majd a lemenő nap sárga fényében megpillantjuk a Selyem Mountainst. A bejáratnál egy kapu áll, és csak egy bizonyos kártya birtokában vagyunk jogosultak belépni. Egyéb esetben különböző okokra, mint amilyen például kifolyt vegyi anyagok okozta veszély, nukleáris tesztterület, a kormány gazdasági, elsősorban GDP-céljainak elérésére irányuló tesztek, valamint A. Wolf Hilter pártfőnök be nem jelentett népírtásaira hivatkozva megtagadják a továbbhaladást. Akinek nincsen meg a megfelelő kártyája, és mégis megkíséreli az áthaladást, azt a kapuban lelövik. Nekünk szerencsére van. Rendelkezünk kártyával. Néha persze tévedések is előfordulnak, egyszer a komplexum tábornokát lőtték le, amit persze a kormány igyekezett eltusolni. Az ő életét kioltó kis katonát pedig visszaküldték 1944-be, és zsidó származását igazoló papírokkal látták el.
Az első utunk a tábornokhoz vezet. Nagy szerencsénkre éppen egy kiküldetésre vezényli a CSK-1-et. A célbolgyó az úgynevezett P4X-364. Ez a bolygó azért is különleges, mert oda emberi kéz még nem tette be a lábát, érintetlen. Megérkezve a tábornok irodájához felfigyelünk egy mély, kimért, ugyanakkor barátságos hangra.
-És ne feledjék a bázison a küldesükhöz szükséges felszereléseket, nem szeretném, ha úgy járnának mint a múltkor! - fejezte ki akaratát Hammond tábornok.
-Igenis, uram! - zengi Oh-kneel ezredes, s azon nyomban az öltöző felé veszi az irányt a kis csapat, mely Oh-kneelből, Samanthából, egy Fekából valamint egy Danielle-ből áll. Sajnos az érintettek nem járultak hozzá, hogy az öltözőben történtekről is beszámoljunk, de elárulom, hogy még az öltözőben is olyan kalandok történtek, melyekről egy átlagos ember nem is álmodna!
-Hetes ékzár kódolva! - hangzik egy hang a mikrofonból, egy olyan ember szájából, akit igazából nem ismerünk, de mindig ő ismerteti, hogy éppen melyik ékzár lett aktiválva. No persze nem szeretnék személyes kommentet fűzni a dologhoz, de a csillagkapun is nagyon szépen látszik, hogy éppen melyik lépett működésbe, ugyanis az aktuális ékzár feletti kis piros lámpa kigyullad, s az is tökéletesen jelzi. De ilyen ember is kell, különben hova áramolna az abydosi kormány végtelen mennyiségű pénze?
Átléptünk a csillagkapun, s az új világ csodálatos... -an le van pusztulva. Az ég vörösre égett, a levegő alig belélegezhető a vulkánok által kibocsátott gázok és gőzök következtében. A mellettem álló Danielle említést tesz egy jövőben építendő MALP nevű szerkezetről, mely elvileg arra lesz majd jó, hogy az ilyen új világokat feltérképezze, és ne érje meglepetés az embereket, mikor átlépnek rajta. Miközben e szavakat írom, a csodálatosan szép Samantha valószínűleg Danielle-re gondol, kinek hosszú, barna haját egy arra tévedt szellő lobogtatja. Oh-kneel figyelmes lesz a következő percekben egy érdekes gömbre, melyre általa nem értett nyelven valamit ráírtak. A Feka is odamegy, körbeszemléli, majd egy határozott mozdulattal belelő egy nagyot energiafegyverével. A gömbbel látszólag semmi sem történik, így a helyszínre siető Danielle-en egy óriási vízcsepp jelenik meg, olyasmi, mint az animékben szokás, mikor valaki valamilyen "égő" dolgot művel. Danielle elhelyezi ezek után a gömböt egy kifejezetten gömbök tárolására alkalmas táskában -mert hogy pont hozott magával egyet-, majd visszamegyünk a csillagkapun. A gömböt elemzés céjából elhelyezi a személyzet a raktárban, hogy később meg lehessen vizsgálni. Azonban a gömb az éjszaka folyamán fogjul ejti az éppen WC-re igyekvő Oh-kneelt, aki még éppen idejében aktiválja a vészejlezőt, mert a keze ügyébe akadt.

Agatha Krisztina, Abydos Times Journal, Abydos

Temple of Ahn'Qiraj

-Te nagyon jól nézel ki ebben a katonai felszerelésben! - üvöltötte Ship Os Lersnek, miközben a hadsereg kötelékében kidolgozott Tájfun terv keretében Rovária fővárosa, Ahn'Qiraj felé nyomultak előre a süvítő hidegben.
-Mit mondtál? - kérdezett vissza Lers, mert nem értette a férfi hangját a nagy széltől.
-Azt, hogy lassan odaérhetnénk már! - replikázott Ship Os, s egyik kezével folyamatosan a sisakját kellett fognia, mert különben a szél lefújta volna. Nehezítette az előrehaladást a nagy hideg, de a franciák késedelmeskedése révén csak késve tudtak indulni, ugyanis eredetileg néhány francia csapat is csatlakozott volna a menethez, azonban ők délen harcba keveredtek az egyiptomiakkal, ám mivel franciák, azonnal megadták magukat. Vagy mégsem?
-Igen, már én is várom, végre ismét bestiákkal küzdhetek. Mellesleg nekem nagyon ismerős ez az Ahn'Qiraj nevezetű főváros, már biztosan hallottam valahol - szólt Lers.
-Imádom, mikor gondolkodsz - mondta Ship Os úr, miközben szerelmes pillantásokat vetett Lers-re.
-Mi?
-Mondom nem kéne annyit játszanod a Más Világokkal! - miután e szavakat kimondta, a már így is félhomályt rettentő sötétség váltotta fel, s homokvihar alakult ki, ami azért volt rossz, mert Lers sisakját lefújta az erős szél apró fejéről, és nem elég, hogy hosszú haját a szájába fújta a szél, de a sisak elvesztésének követezményeképpen a szeme elkezdett telemenni homokkal, és fájt neki.

Ám mindezen körülmények ellenére hamarosan megérkeztek egy katonai táborozásra kijelölt helyre, ahol két ember kapott egy sátrat, valamint egy-egy viscidus-t. Ők olyan alsóbbrendű lények, melyek azzá változnak, amivé gazdájuk kívánja. Természetesen Ship Os-t és Lers-t egyazon sátorba osztották be, s a meglepetés csak akkor volt igazán nagy, mikor a két férfi egy-egy Anitává változott viscidus-szal tért vissza.

Azonban cimborák lévén az este erejéig félretették a frissen keletkezett ellenszenvüket, és kihasználták a két darab Anita nyújtotta lehetőségeket.
Másnap ügyesen előre tudtak nyomulni, s meglátták a város fényeit, melyeket apró kis rovarlámpások világítottak meg. Maga a város a föld alatt helyezkedett el természetesen, tehát valakit fel kellett áldozni, hogy elsőnek menjen le. Kiválasztották a legnyeglébb katonát, hogy lehetőleg indormációval térjen vissza, mert a rovarok kilétéről és biológiai sajátosságairól alig lehetett valamit tudni. A kis katona néhány óra múlva vissza is tért, PDA-ját telegyűjtve adatokkal. Ezek szerint a rovarok nem is rovarok, hanem kígyóruhába bújt emberi gazdatestek, melyeket a Pegazus galaxisból szereznek azzal a céllal, hogy kis sárkánykígyószerű lények beleköltözzenek, s kialakíthassanak egy szimbiotikus kapcsolatot. Ők magkat csak Goa'uldoknak hívják. A gazdatest annyiban profitál ebből, hogy semmilyen betegség nem támadja meg, s akár kétszáz évig is elélhet. Kiderült az is, hogy van egy csillagkapu bent és rendelkeznek a fénysebességet meghaladó sebesség elérésére használható hajtóművek technológiájával is.

-Rohamra! - üvöltötte Oh-kneel ezredes, az abydosi csapatok főparancsnoka. Az osztag benyomult a fővárosba, fosztogatott, nőket erőszakolt, bankokat rabolt ki, rekvirált, férfiakat vitt el rabszolgának. Azonban február 3.-ára úgy nézett ki, elvesztették a háborút, ám Oh-kneelnek támadt egy jó ötlete. Előreküldte Ship Ost, hogy menjen a rovarok főparancsnokához oda, és ajánlja fel neki szexuális szolgáltatásait, mert csak akkor nyerhető meg a háború. Nem volt mit tennie, mert ha nem egyezik bele, akkor Oh-kneel ezredes használja fel a saját vágyai kiélésre. Így még volt annyi reménye, hogy Rovária királya egy nő legyen. Azonban szép is lett volna, illetve akkor hol lenne a poén, ha ez így történt volna? Természetesen Shir Ka'an, a király hím nemű volt.... Ship Os további sorsát pedig megismerhetitek -ha esetleg elfelejtettétek vagy nem olvastátok volna- a 4. Episode-ból!

MÁS VILÁGOK HARCOSA

A félhomályban fekvő férfi a háza ajtajában elhelyezett szélkolomp hangjára ébredt. Kinézett az ablakon, sötét volt. Reggel tizenegy felé járt az idő, ám Homályföldje erdőségében mindig sötétség honolt, mert az ott élő holtak ellopták a Napot. Az erdőségben az az érdekes, hogy északról és nyugatról folyóval határolt, északra található az emberek fővárosa, Viharszélváros, nyugatra pedig a hajdnanán termékeny Nyugati-síkság, mely a viharszélvárosiakat látta el élelemmel. Azonban a termékeny mezők sivataggá váltak, csupán néhány ember maradt ott, régi idők emlékeit őrizve. Homályföldétől keletre egy szeles hely terül el, ahová egy szűk út vezet. Azt mondják, az ottani madarak már 50-es szintűek! Ezért csak a legtöbb tapasztalati ponttal rendelkezők tévedhetnek be oda. A felébredő férfi ezeket mind tudta s az egyetlen emberek által lakott városban tartotta fent a rendet. Ő maga egy úgynevezett pala volt, akinek a tulajdonsága, hogy nagyon imba, vagyis, szinte lehetetlen hozzáérni, megölni: szent harcosok. Aznap éppen a helyi sárkányt, Tareart akarták lecsekkolni, nehogy a környéken békésen gazdasági tevékenységet folytató parasztok veteményesét megdézsmálja, illetve húsevő lévén, az emberek életét is biztonságba kívánták helyezni a vérszomjas bestiától. A szörny mögött egy érdekes dimenziókapu található, melyet azonban az emberek nem voltak képesek használni. E napon azonban véletlenül beindult a szerkezet, és a férfit, kit mindenki csak Lers néven ismert, beszippantotta egy dimenziók közötti féregjárat. Sokat utazott, mire megérkezett Abydosra.
 Kezdetben nem tudta, hol van, ám szerencséjére Anita a jogászlány, és barátnője Judy sétáltak arrafelé. Anitának első látásra szimpatikusnak tűnt az összezavarodott férfi, s felajánlotta neki segítségét. Nem kellett sokat győzködni, Lers még mindig azt gondolta, hogy ez csak a sárkány bűbája, s hogy ő valójában titokban még Homályföldén tartózkodik. Azonban az első joint elszívása után - mert hogy a nemzetiliberális pártnak, a PUNeL-nek sikerült kiharcolnia, hogy legyen legális a fű - azonnan jól érezte magát. Kiderült, hogy még életében nem szívott ilyen jellegű növényi készítményt.
 Lersnek is tetszett Anita, s ezt jól látta Judy is, így igyekezett mindenféle jeleket adni, például simogatta Anita homlokát, beletúrt a hajába, mutogatta gyűrűit. Azonban ezen tevékenységeivel nem ért el semmit, mert Anitát hidegen hagyta barátnője féltékenysége, Lers lovag pedig nyilvánvalóan nem vágta le a szitut. Ennek hatására Judy az esetet követő három napig nem szólt Anitához, mert addig meg volt makkanva.

-És mi is a te neved, te idegen állat? - kérdezte zakatoló szívvel Anita.
-Engem Lersnek hívnak, de nyugodtan hívjál csak Lersnek, mert mindenki annak hív. Tehát ha választani kellene, akkor Lersnek hívj, ha kérhetem, hívj Lersnek - válaszolta kissé bizonytalanul a férfi, mert annyira be volt szédülve a fűtől. Anita ezt viccesnek találta, s felvette videóra is, amit majd minden bizonnyal megmutat másnap a leszboszi szerelmet hűen gyakorló barátnőinek: ők szeretik az ilyet.
 Anitának feltűnt, hogy a lovag gyógyul a melleire, s ezért Judynak azt füllentette, hogy aznap a szüleinél fog éjszakázni.
 Természetesen a valóságban az egész éjszakát Lersszel töltötte, és nagyon jól érezték magukat, Anita minden dolgot megmutatott és hagyta, hogy Lers mindent kipróbáljon a lányon. Tényleg mindent.
Lers azonban hamarosan megunta a liberális jóléti államok adta lehetőségek élvezését, nem kötötték le az időközi Abydos szépe választás eredményei, melyet természetesen a PUNeL párt nyert meg, és unalmasnak kezdte találni az életét, mivel ő Más Világok Harcosa (legalábbis ez a youtube.com felhasználóneve), s úgy döntött, hogy beáll a hadseregbe katonának. Kezdetben furcsának találta, hogy kardok, pajzsok, s olyan varázslatok nélkül kell Rovária rettenetes seregei ellen küzdenie, mint amilyen a Szent fény, Feltámasztás, Gyógyító fény és társai. Azonban hamar rájött, hogy a legmodernebb fegyverek is vannak olyan jók, mint az otthon használt varázsigék, ráadásul a szuszból sem fogy ki, mivel csak a ravaszt kell húzogatni.
 Lers a kiképzése során jó barátságot kötött Ship Os úrral, de természetesen nem derült ki semmi kettejük Anitával kapcsolatos viszonyáról.

...és ne felejtse, szavazzon a PUNeL listájára az időközi Abydos szépe választáson! - hangzott a szöveg a tárgyalóteremben elhelyezett interaktív plakátról.

-Ejha, ti melyik listára szavaztok majd? Úgy értem, tudom, magánügy és így tovább, azonban én olyan bizonytalan vagyok - törte meg az asztalnál beálló hirtelen csendet Stan, s beszéde közben beleigazította haját szemébe, mert elmozdult onnan, és ijedten tapasztalta, hogy elkezdett látni.
-Tényleg, nemsokára eljön a választások ideje. Én még nem tudom - hangzott James bizonytalan válasza, de azért elhelyezet egy forró csókot Stan homlokán.
-Én előtte megvárom a kampánybeszédeket! - mondta Anita erős hangon.

A következő kijelentést a nem éppen az eszéről híres Judy tette, s elöljáróban el kell mondani, hogy a következő megállapítása annyira triviális volt, hogy az már szinte fájt. De hát nem tudhat mindenki mindent. Legalábbis az okos Anita ezzel szokta magát nyugtatni, mikor barátnője valami feltűnő ökörséget mondott. Tehát:

-Képzeljétek el, tegnap olvastam a Political Science Journal mai számában, hogy néhány évtizeddel ezelőtt az is lehetett politikus, aki nem is néz ki jól! El tudjárok ti ezt hinni? - kérdezte Judy affektáló hangom, az "ezt" szót a kelleténél erősebben hangsúlyozva, minek eredménye az lett, hogy Anita szemüvege kapott egy ív esernyő nélküli ingyenes nyáladagot.
-Köszönjük az információt! - mondta vihogva Stan, s közben a székéről majdnem le-rofl-ozó Jamest támogatta vissza.
-Igen, Judy, ez néhány évtizede már nincsen így. Ki hallgatna egy olyan politikusra, aki nem is néz ki jól? Egyébként én szerintem a PUNeL nemzetiliberális listára szavazok, melynek tagja Dr. Gilion is! Olyan jókat mond és milyen jól néz ki! - mondta szinte révületbe esve Anita, aki köztudottan oda volt a Doktor úrért.
-Valóban helyes - vágott vissza James -, azonban szerintem a neokorcsik listája, a LeAMássággal vezetője, A. Wolf Hilter jobban néz ki.
-Még egy ilyen szó, James, és kitekerem a nyakad - esett neki a srácnak Judy.
Nemsokára mind elhallgattak, mert a jelentéktelen neokommunista párt, a NeoKáPé és a győzelemre esélyes PUNeL jelöltjei kezdtek el szócsatát vívni a tárgyalóteremben.

Az vitát A. Wolf Hilter kezdte, s mondandójában elítélte, hogy az azonos neműek közötti házasság engedélyezésével a tolerancia mind a gazdaságban, mind a magánéletben a virágkorát éli immáron jópár évtizede. Kifejtette, hogy szerinte habár ez a társadalom és az emberiség velejárója, egy régi könyv, a Biblia is elítéli. A replika a PUNeL párt vezetőjét, de l'Enchie-t illette, aki francia akcentussal beszélt, lévén, hogy francia. Azonban a franciák az idők folyamán, sokat változtak, már nem adják meg magukat rögtön, mivel franciák.
-Node Hilter úr, maga nem olvas újságokat? A tudósoknak sikerült bebizonyítani, hogy az ön által is említett Biblia egy része kitaláció, s csak arra használták fel, hogy a korabeli egyház a hatalmát megerősítse. A könyvet azóta revizionálták, az egyház is elnézést kért a kellemetlenségekért, minek köszönhetően virágkorát éli a keresztény vallás. A gyermekek a vallásgyakorlásra kijelölt helyeken nagy kivetítőkön nézhetik a múlt élő eseményeit, hála a CERN részecskelassító programjának. Szóval az indok, ami miatt... - folytatta beszámolóját Enchie, melyben helytállt a melegek jogaiért, s kitért az elért eredményekre is, mint például, hogy immáron mind a leszbikus, mint a meleg párok kaphatnak papi áldást az esüvőkön, s leszbikus nőből is lehet immáron pápa. Továbbá kitért arra, hogy Abydosnak, mint politikailag szuverén szervezetnek erőteljesebb külpolitikát kellene folytatnia olyan hatalmakkal szemben, mint amilyen Rovária, a rovarok bolygója. Mondadóját a következő szavakkal zárta.

-És ne feledjük! Ők nem mások, hanem TÁRSAK!! Erős Abydost, és egyenlő jogi bánásmódot mindenkinek!

The Life and Death of Ship Os

A talpig koszos Ship Os arra ébred, hogy korog a gyomra. Fölkel tehát, a hűtőszekrényhez sétálna, de az sajnos nincs neki. Így nincs mit tenni, éhesen kell munkába menni. A férfi az észak-koreai New Yorkban született 21 éve. Testvéreit hamar el kellett adni, hogy a család pénzhez jusson. Tervük az volt, hogy a földi pokolból elmehessenek Abydosra, ahol tombol a jólét. Azonban csillagkapura nincsen pénzük, mert a koreai kormányzat mindent lenyúl, hogy atomrakétákat építhessen, s azok tesztelésével bosszanthassa a világot nem törődvén azzal, hogy aki tehette, már elment Abydosra, ahol jólét uralkodik, így a korcsik lenyúlhatták az egész bolgyót.
 Azonban Ship Os nem volt tisztában ezen tényekkel, mert nem járt iskolába, habár szeretett volna. Azonban ehhez el kellett volna adnia a lelkét, amivel azonban nem rendelkezett: így járt.

Ship Os két dologhoz értett: a szénlapátoláshoz, illetve a nők minden igényének kielégítéséhez. Ez, valljuk be, egy nemes tulajdonság. Ki is használta elég rendesen! Kedvenc hobbija egy Anita nevű jogászlánnyal való csetelgetés volt a univerzhálón. Viszonyuk azonban hamar megromlott, mikor Ship Os megcsalta Anitát.

Néhány év múlva azonban a fiú megbánta tettét, mert az idők rosszra fordultak, mivel New Yorkban hiperinfláció következett meg, így az abydos-i útra szánt pénz, melyből már csak pár won (fizetőeszköz neve) hiányzott, hamar elértéktelenedett.

Így nem volt mit tennie, próbálta ismét felvenni a kapcsolatot Anitával, a fiatal jogászlánnyal, aki csellel elcsalta a fiút Abydos-ra (a pénzt az útra az összes testvére feketepiacon történő értékesítéséből finanszírozta, amely ütközik az észak-koreai törvényekkel, mivel nem fizetnek az eladott áru után adót).

Anita azonban egy levéllel várta Ship Ost, melyben kifejtette, mekkora egy szalontahó, és hogy végre volt lehetősége megbosszulni a megcsalását.

Anitát kísértette a múltja egykori szerelmei képében. A szénlapátolás bizniszből kiesett Ship Os, aki az útiköltségre gyűjtött, akárcsak Gavrosh, a hadseregnél helyezkedett el. Anita hosszú idő óta először hallott a férfiról Mrs McCartmey-tól.

-Ó édesem, még nem tudod? Jaj, de fáj, hogy nekem kell ezt közölnöm - mondta rekedt, öreges hangján Mrs. McCartmey.
-Mit? Mit nem tudok, asszonyom? - kérdezte elcsukló hangon Anita.
-Ship Os úr halott, lelkem. Kiküldetésen vett részt a bolygó túlvégén, ahol rovarcsapatok ütöttek rajta a táboron, őt pedig... jaj, inkább el sem mesélem - mondja ravaszul, mintha csak azt szerette volna az idős hölgy, hogy folytatásra bíztassák.
-Mrs. McCartmey, kérem, folytassa, mindnet kibírok - kérlelte zihálva Anita, aki olyannak látszott, mint aki ezt reméli, valami baja esett egykori szerelmének, s a várakozás hevében enyhe ideggörcs rázta meg. Ez onnan volt látható, hogy két kezével erősen megragadta a dáma otthonkájának gallérját.
-Jól van, jól van aranyom, csak eressz el. Így ni. Miután - kezdte felbátorodottan - a táboron rajtaütöttek, Ship Os-t elhurcolták, és a rovarparancsnok, Shir Ka'an élénk szexuális fantáziájának kiélésére használták fel, melyet ő -rossz szájak szerint- örömmel végre is hajtott. Miután már nem volt többet szükségük a fiúra, egyszerűen a helyi folyóba hajították meggyalázott holttestét - fejezte be mosolyogva az idős hölgy, s bátorítóan Anitára fordította tekintetét.

           The Abydos Times Journal

A város mérnökei szokatlan meghibásodást diagnosztizáltak a csillagkapu működése közben, melynek oka egy eddig ismeretlen entitás okozta szimbiotikus kapcsolat kialakítása a kapuval. A hiba mibenléte abban áll, hogy mikor egy másik csillagkaput próbálnak tárcsázni a Doktorúr (Dr. Gilion százados) emberei, az utolsó, hetedik égzár szó szerint "nem hajlandó" lezárni. Miután rájöttek, hogy valószínűleg a szimbióta érzelmekkel ruházta fel a kaput, a biotudósok műszereik segítségével rájöttek, hogy a kapu az utóbbi időben minden rajta való áthaladást behatolásnak vett, s egy úgynevezett Zimmermann-hurok nevű védekező mechanizmus alakult ki, mely a hibát okozza. A legképzettebb abydosi pszichoterapeuták valószínűleg ebben a percben is próbálnak a kapu "lelkére hatni", mely által a probléma megoldását remélik. Ameddig a hiba fennál, se bejövő, se kimenő féregjárat nem létesíthető.

Agatha Krisztina, Abydos Times, Abydos

Mint kiderült, Anita valójában kétfelé orientálódik, s Judy csak a lelkitársa, legjobb barátnője. Titokban azonban a földi szénlapátolót, Gavrosh-t szereti, aki hamarosan Abydosra érkezik a csillagkapun keresztül. A férfi évekig spórolt, hogy az amúgy nem drága utat ki tudja fizetni. Egyszer már becsapta Anitát, szétrombolva a lány érzéseit, talán ezért is fordult Judyhoz segítségért. A férfi megérkezett az indítócsarnokba, azonban Anita csak egy üzenetet hagyott ott számára, melyben az állt, mennyire gyűlöli, és hogy reméli, egész életében szenet kell lapátolnia.

Ahogy Gavrosh ott állt a csarnokban, leperegtek álmai lelki szemei előtt, melyek most egyszer s mindenkorra szertefoszlottak. Azt remélte, hogy a pénzes Anitával összeházasodik, gyerekeket nemz neki, s majd titokban támogatja éhező családját a lány pénzéből. Azonban erre nyilván nem fog sor kerülni Anita elutasító levele után. Ahogy állt ott, azon morfondírozott, hány további évet kell éhezve dolgoznia ahhoz, hogy összespóroljon annyi pénzt, melyen visszajuthat a Földre. Normális esetben egy átlagos embernek a csillagkapu útiköltsége annyit jelent, mint egy 90%-os kedvezményes vonatjegy. Gavrosh azonban lehet, hogy nem is ember...
De ha nem ember, akkor mégis mi?

 

Stan miután lelőtte az idegen harcost, aki éppen fegyverrel támadt az Abydosi csillagkapura, megtörölte izzadságtól csillogó homlokát, majd jól nevelt táncoshoz illő magatartást tanúsítva megrázta fenekét. Ezzel felkeltette a háttérben várakozó szintén meleg James figyelmét, aki odasietett hozzá és arcon csókolta a még mindig verejtékező férfit. Ezután zihálva, egymást átkarolva távoztak a hálókörletük felé.

Már éppen a hálószoba ajtaját nyitották volna ki elektornikus belépőkártyájuk segítségével, mikor hirtelen, szinte a semmiből női kacajokra lettek figyelmesek, melyek egyre közelebbről hallatszódtak. Nem telt bele néhány perc, máris megjelent egy hosszú hajú, alacsony, szemüveges jogászlány a kis barátnőjével s kézen fogva mentek el a férfiak mellett, akik rokonszenvezve figyelték az eseményeket.

Stan és James már bőven túl voltak a barátságon, amikor a szomszéd szobából, amelyben a jogászlányt és barátnőjét sejtették, hangos zajra lettek figyelmesek. Füleltek kicsit, majd elhatározták, hogy kivizsgálják a zaj forrását. Magukra öltötték ruháikat, majd átsétáltak a mellettük lévő szobába. Halkan kinyitották az ajtót és csodálatos látvány tárult eléjük, melyet lágy zene és gyertyák félig leégett csonkjából  származó halovány fény kísért. Megfogták a mindig a biztonsági felszerelésben tartott kézikamerát, s filmezni kedték a jelenetet, mely másnap már fel is került a hírhedt youtube videómegosztó rendszerébe, mint felnőtt tartalom.

Stan és James ezután egymás tenyerébe csaptak és kiélvezték kemény munkájuk gyümölcsét. Az aznapi beszélgetés során Stanről kiderült, hogy Munkaügyi és Társadalombiztosítási Kapcsolatokat hallgatott a magyarországi Szegeden.

Stan, James, a jogászlány és barátnője a reggeli eligazításra igyekeznek, majd -sorstársak révén- egy asztalnál foglalnak helyet. Aznap az eligazítást a megszokottól eltérően, Abydos város vezetője, a jóképű, szálkásan izmos, minden témában otthon levő Dr. Gilion százados tartja, aki nem mellesleg Abydos és a Föld közötti kapcsolatok menedzselését is kiválóan ellátja. Mikor megszólal, mindenki elcsendesedik, s visszafogott lélegzettel várja, mint a mennyei mannát szokták, hogy mit készül mondani. Bejelentései mindig fontosak, mérföldkövek. Fehér fogain, bőr ruházatán megcsillan az abydosi nap halovány fénye, szemeiből határozottság tükrözik. Mondandója végeztével négy alsóbbrendű, idegen fajból származó szolgálóegyed társaságát élvezi, kiknek legfontosabb tulajdonságuk, hogy azzá változik külsejük, amivé gazdájuk szeretné. Természetesen csak a legtehetősebbek, köztük  Dr. Gilion százados tudják csak megfizetni őket.

-Micsoda egy beszéd volt! - mondta az érzelmektől felkavart Judy, a jogászlány barátnője, sorstársa. Szeme sarkában könnycseppek jelentek meg, melyeket a gyönyörű, szinte sugárzó jogászlány, Anita törölt le bájos kezével.
-Várj, adok egy papírzsebkendőt, édesem - suttogta mézes-mázos hangom Judy fülébe Anita, majd átnyútotta neki.
-Köszönöm szépen. De akkor is szép és tanulságos beszéd volt - tette még azért hozzá.
-Igen, elbűvölő, ahogy a Doktorúr kifejezi magát - tromfolt rá Anita, majd beletúrt barátnője szőkés, szemébe vasalt hajába.
Ezen bájos párbeszéd után az ebédlő felé indultak, ahol már készen várta őket a meleg vacsora, s leültek a szokásos helyükre. Közben többen is odamentek hozzájuk, hogy megcsodálják őket: a leszboszi szerelem mindenki számára édes gyümölccsé vált.



 

A történet aktuális elemeket tartalmaz, szereplői teljes mértékben kitaláltak, s a nevek esetleges hasonlósága valóban létező vagy létezett történelmi személyekre csak a saját képzeleted és tébolyodottságod műve lehet! Tehát ha esetleg ilyet vélsz feldezni, akkor menj orvoshoz, nehogy késő legyen.
 A sztori egy másik planétán, Abydos-on játszódik, s a legfontosabb ismertető jegye, hogy található rajta egy csillagkapu, melyet a bolygók közötti utazásra használnak. Abban különbözik a hagyományos járművektől, mint például a vonat, hogy nem késik, és fényéveket lehet vele utazni mindössze másodpercek alatt. Természetesen erre is jegyet kell venni, ám a jegy ára csupán egy vonatjegy kilencven százaléka. A hátránya, hogy csak bolygók között lehet használni, vagyis ne hidd azt, hogy arra is használható, hogy ha a kilencediken laksz, és tropára megy a szemétledobó, akkor ha beledobod a csillagkapuba a szemetet, az belematerializálódik a lenti szemetesbe. Ha ezt hiszed, tévutakon jársz, és még most fordulj vissza.
 A történet szereplőinek valódi kilétét párbeszédeken, illetve leírásokon keresztül ismerhetjük meg, s orientációjuk, interakciójuk, véleményük, hozzáállásuk a történet folyamán jelentősen változhat, változni fog.